Gázzal vagy árammal fűtsünk? - Mutatjuk, mit mondanak a számok!
Egyre nehezebb kiigazodni a fűtési rendszerek útvesztőjében, hisz a jelenlegi helyzetben korántsem olyan egyértelmű, hogy a gázfűtéssel vagy az elektromos árammal működő berendezésekkel járunk jobban. Mivel a számok nem hazudnak, kimatekoztuk, kinek marad több pénz a zsebében a tél végére. Lássuk az eredményeket!
Az elmúlt hónapok történései a feje tetejére állították az energiapiacot, amit mostanra már a saját bőrünkön is érzünk. 2022 augusztusa óta nem alap, hogy mindenki a rezsicsökkentett áron kapja a gázt és az áramot. Mindez alapjaiban változtatta meg azt, hogy mi minősül egyáltalán energiatakarékos fűtési megoldásnak. Mutatjuk, miért!
Az átlagon felül fogyasztók hétszeres árat fizetnek a gázért, kétszereset pedig az áramért
2022 nyarán a kormány meghatározott egy limitet, amin belül mindenki rezsicsökkentett áron kapja a gázt és a villanyt. A földgáz esetében 144 köbméter/hónapnál húzódik ez a határ, a villamosenergiánál pedig 210 kwh/hónapnál. Azok, akik túllépik az előbb említett értékeket, szó szerint nagy árat fizetnek. Na de nézzük, mennyire!
Így alakultak a tarifák
Földgáz:
- 102 forint/m3 tarifa vonatkozik azokra, akik a havi 144 köbméter fogyasztás alatt maradnak
- E fölött 747 forintot kell fizetni köbméterenként, vagyis a korábban megszokott összeg hétszeresét
Áram:
- 523 kWh/év fogyasztásig mindenki 36 forint/kWh-ért kapja az áramot
- Az e fölötti fogyasztásnál pedig köbméterenként 70 forintba kerül az áramfogyasztás
- Az éjszakai áram 23,1 forint a fogyasztási korlát alatt, felette pedig 62,9 forint,
- a H tarifa 36 forint.
A napenergiának is leáldozott egy időre - Vagy mégsem?
Drasztikus változással szembesültek azok az ingatlantulajdonosok, akik 2022. november elsejét követően kezdeményeztek napelemes rendszer telepítést az otthonukba. A kormány ugyanis ideiglenesen felfüggesztette számukra a visszatáplálás lehetőségét, így a megtermelt feleslegüket nem tudják eladni az áramszolgáltatónak.
Ezzel együtt számolniuk kellett azzal a változással is, hogy 2024-től megszűnik az éves szaldós elszámolás, mely különösen kedvező feltételeket biztosított számukra. A korábbi rendszernek köszönhetően a háztartások jelentősen lecsökkenthették az áramellátásra fordított kiadásaikat.
A napelemek által termelt többletenergia ugyanis bekerült a központi hálózatba, és ezáltal kiegyenlítődött a háztartások által megtermelt és elfogyasztott energiamennyiség aránya. Ez sokaknál azt jelentette, hogy nem kell fizetniük az áramért, mivel nullára hozták ki a központi hálózatba táplált és az onnan visszavételezett árammennyiség különbségét.
Ezeknek az időknek viszont vége. 2024-től mindenkire a bruttó elszámolás vonatkozik majd, ami különválasztja a termelést és a fogyasztást. Utóbbit az aktuális áramáron számolják majd, a termelést pedig valamilyen megállapított áron veszik át. A kettő különbözetét kell majd kifizetnie a felhasználónak.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben rengeteg háztartásnak kell újraszámolnia napelemes beruházása megtérülését, és minden bizonnyal új eszközök beszerzésére lesz szükségük ahhoz, hogy későbbi felhasználásra is el tudják tárolni a felhalmozódott energiát.
Nem csodálnánk, ha épp ez a helyzet hozná majd el a napelemes hőtároló kályhák aranykorát, melyek egy akkumulátorhoz hasonlóan összegyűjtik az átmeneti időszakban keletkezett többletenergiát és eltárolják a felhasználónak. Ráadásul akkor is lehet rájuk számítani, ha nincs elegendő napenergia-termelés – olyankor az olcsóbb, csúcsidőn kívüli áramot használják a működésükhöz.
Gáz vs. áram - Mivel éri meg jobban fűteni?
Az összehasonlítás nehézségét adja, hogy a gázfogyasztást köbméterben mérjük, az áramot pedig kilowattórában. De még ez sem állít meg minket abban, hogy kiderítsük az igazságot! Csak meg kell néznünk, hogy egy egység hőenergia előállítása, hány forintba kerül a gázzal és az árammal.
Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk válaszolni, szükségünk van a gáz égéshőjére, ami azt mutatja meg, mennyi hő keletkezik az adott anyag elégetése után. Vagyis egy olyan számadatról van szó, ami az égéskor felszabaduló energiamennyiségről nyújt információt, ami a gáz esetében 9,3 kWh.
Ez az érték beszédesebb, mint azt gondolnánk. Azt olvashatjuk ki belőle, hogy egy köbméter gáz mintegy 9,3 kW energiát tartalmaz, amiért 102 forintot fizetünk.
Ha ugyanennyi hőenergiát szeretnénk előállítani elektromos áramból, akkor az 324 forintunkba kerül (hisz 1 kWh áram 36 forint). Nem kell szakértőnek lennünk ahhoz, hogy lássuk: elektromos áramból drágább hőenergiát előállítani.
Ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy a gázfűtés gazdaságosabb felhasználást tesz lehetővé. Olvasson tovább, és megmondjuk, miért!
A hatásfokról
Óriási vétek lenne, ha a hatásfokot kihagynánk a matematikából. Ez a fizikai fogalom arról szolgáltat információt, hogy az adott fűtőberendezés, milyen hatékonysággal képes hőenergiává alakítani a fűtéshez használt energiahordozót. Vagyis azt tudatja velünk, hogy az átalakuláshoz befektetett energia, hány százaléka volt hasznos a folyamat szempontjából, azaz, mennyit tudunk “munkára fogni” a gázban/elektromos áramban rejlő energiából.
Az elektromos fűtéseket közel 100 százalékos hatásfok jellemzi, hisz az energia teljes egészét hővé alakítják át. A gázfűtésekről viszont nem mondható el ugyanez: mindössze 60-70 százalékra tehető a hatásfokuk, mivel a bennük lévő energia 30-40 százaléka kereket old a berendezés működtetése közben.
Ebből következik, hogy 1 köbméter gáz 6 kW hőenergiának felel meg. Vagyis kilowattonként 16 forintot fizetünk a gázért, amennyiben beleférünk a fogyasztási limitbe. Ha pedig túllépjük azt, akkor 116 forint/kw költségre számíthatunk.
Ezek alapján jól látszik, hogy 144 köbméter gáz bőven elegendő egy 70-80 négyzetméteres lakás felfűtésére. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem éri meg kizárólagos jelleggel elektromos árammal fűteni, hisz az kilowattóránként 7 forintba kerül.
Oké, de mégis mi következik ebből?
A lehető legkézenfekvőbb megoldás, ha meg próbáljuk a limit alá szorítani a gázfogyasztásunkat. Ez történhet olyan energetikai beruházásokkal, mint a szigetelés, vagy a nyílászárók lecserélése, de akár egy hibrid fűtési megoldással is jól járhatunk.
A gázfűtés és az elektromos fűtés kombinálásával többet spórolhatunk, mint azt gondolnánk – különösen azoknak érdemes számításba venniük ezt a lehetőséget, akik jelen pillanatban túllépik a gázfogyasztási limitet. A 150 négyzetméternél kisebb ingatlanoknak például igen kedvező lehet, ha a gáz mellé hőtároló kályhát választanak másodlagos fűtési rendszernek, mivel a hátároló kályha 23 Ft/kW hőenergiába kerül az éjszakai áram miatt.
A 250 négyzetméternél nagyobb ingatlanoknak több választási lehetőségük is van. Átállhatnak aerotermikus hőszivattyúra (14 forint/kW), ami mellett segédfűtésként működtetik a már meglévő gázfűtést. De dönthetnek úgy is, hogy klímákkal vagy hőtárolós kályhával fékezik meg a gázfogyasztásukat.
